Hozott pontok: ennyit érnek a gyermeked jegyei a felvételin

Mi az a hozott pont a felvételin?

A hozott pont az általános iskolai jegyekből számított pontszám. Nem a vizsgán szerzed meg: a bizonyítványból jön, és iskolánként eltérő képlettel számolják.

A felvételi szótárában kétféle pont létezik. A szerzett pont az, amit a gyereked a helyszínen produkál: a központi írásbeli, és ahol van, a szóbeli. A hozott pont viszont már megvan, mire a vizsganap eljön. Ezt az évek alatt összegyűjtött jegyekből számolja ki a középiskola.

A jogszabály háromféle rangsorolást enged meg: kizárólag a tanulmányi eredmények alapján; a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli alapján; vagy a kettő mellé még szóbelivel is. Ebből következik valami, amit érdemes az elején tisztázni: hozott pont mind a három felállásban van. Írásbeli és szóbeli nem feltétlenül.

Mely tantárgyak jegyei számítanak bele?

Ezt minden iskola maga dönti el, és a felvételi tájékoztatójában közli. Jellemzően négy-öt közismereti tárgy jegyeit kérik, nem a teljes bizonyítványt.

A leggyakoribb ötös csomag: magyar, matematika, történelem, idegen nyelv és egy természettudományos tárgy (biológia, fizika vagy kémia). Ettől viszont bőven van eltérés. Van iskola, amelyik csak négy tárgyat néz. Van, amelyik a magyart két jeggyel (nyelvtan és irodalom külön) veszi számításba. És van, amelyik a matematikát duplán súlyozza. Sőt: ugyanazon az iskolán belül is eltérhet a képlet tanulmányi területenként. A nyelvi tagozat gyakran mást néz, mint a reál.

Ami szinte sehol nem szerepel a listán: testnevelés, ének-zene, rajz, technika. Ezek jellemzően kimaradnak a hozott pont képletéből.

A pontos felsorolást egyetlen megbízható helyen találod meg: az adott iskola felvételi tájékoztatójában, amelyet 2026. október 20-ig tesznek közzé a honlapjukon. Addig az előző évi tájékoztató jó kiindulópont, de nem lehet végleges következtetést levonni belőle.

Beleszámít a magatartás és a szorgalom jegy?

Nem. A felvételi eljárásról szóló rendelet kifejezetten kizárja: a tanulmányi eredmények számításánál a magatartás és a szorgalom minősítését figyelmen kívül kell hagyni.

Ez a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (3) bekezdésében szerepel, és nem ajánlás, hanem konkrét szabályzás: az iskola akkor sem számíthatná be, ha nagyon szeretné. A hármas magatartás így legfeljebb otthon kerül terítékre, a felvételin nem.

Egy dolgot azért tegyünk hozzá őszintén. Az igazolatlan hiányzás vagy egy elmérgesedett félév közvetve mégis meglátszik a hozott ponton. Csak nem a magatartásjegyen keresztül, hanem azon, hogy közben a szaktárgyi jegyek is romlani szoktak. Pontként viszont sehol nem jelenik meg.

Melyik félévek jegyei számítanak?

Nyolcadikosoknál jellemzően a 7. év végi és a 8. félévi jegyek. Hatosztályosnál az 5–6., nyolcosztályosnál a 3–4. évfolyam ugyanilyen bizonyítványai.

A logika egyszerű: az iskolának a jelentkezés pillanatában rendelkezésre álló utolsó két lezárt eredményre van szüksége. Nyolcadikban ez a hetedikes év végi bizonyítvány és a nyolcadikos félévi értesítő. Van intézmény, amelyik csak az egyiket kéri, és van, amelyik hármat, de a fenti kettő a bevett gyakorlat.

Gyakori tévhit, hogy a nyolcadikos év végi jegyek is beleszámítanak. Nem számítanak, és ez pusztán a naptárból következik: a felvételi eljárás 2027. május 7-én zárul a felvételi értesítőkkel, a nyolcadikos bizonyítványt viszont csak júniusban kapja kézhez a gyerek. Mire megvan, a döntés rég megszületett.

Ebből jön a cikk legfontosabb dátuma. Az első félév 2027. január 22-én zárul, pontosan egy nappal a központi írásbeli előtt. Onnantól a hozott pont nem mozdul többé. A jelentkezési lapokat aztán az általános iskola továbbítja a középiskoláknak, 2027. február 22-ig, és a jegyeket is ő vezeti fel a KIFIR rendszerben.

Az a lap az egyetlen hely, ahol a gyereked jegyei a középiskola elé kerülnek. Nézzétek át egyszer, nyugodtan, tételesen, hogy minden jegy stimmel-e rajta. Aláírás előtt öt perc, utólag hosszú levelezés.

Hogyan számolják ki a hozott pontot?

A leggyakoribb képlet: öt tantárgy két-két lezárt jegye, jegyenként legfeljebb öt pont. Így jön ki a bevett maximum, az 50 hozott pont.

Nézzük egy konkrét nyolcadikoson. Tegyük fel, hogy a kiszemelt gimnázium a magyart, a matematikát, a történelmet, az idegen nyelvet és a biológiát számítja be:

Vagyis 46 hozott pont az 50-ből. Nincs benne trükk és nincs benne kerekítés sem: a jegy annyit ér, amennyi a számértéke. Ahol mégis bonyolódik a dolog, ott jellemzően az a magyarázat, hogy az iskola a két félév átlagát veszi, vagy felszorozza az eredményt a saját maximumára, esetleg más tárgyakat kér. A képlet mindig ott van a felvételi tájékoztatóban, tanulmányi területenként.

Ha az egész pontszámot szeretnétek látni: hozott pont, írásbeli és szóbeli együtt, a pontszámításról szóló cikkünkben van egy kalkulátor, amibe a jegyek mellé a várható írásbeli eredményt is be tudod írni.

Mennyit ér a hozott pont az összpontszámban?

Legfeljebb az összpontszám felét érheti. Ahol központi írásbeli is van, ott a gyakorlatban jellemzően a negyedét: a bevett 200 pontos modellben 50 pontot.

Ez a felső korlát nem szó szerint szerepel a rendeletben, de kiolvasható belőle. Ha az iskola beszámítja a központi írásbelit, annak legalább az elérhető összpontszám 50%-át kell kitennie, a szóbeli pedig legfeljebb 25% lehet. Ami marad, az a hozott pont. Tehát legfeljebb a fele, a gyakorlatban viszont többnyire a negyede.

Számoljuk ki, mit jelent ez egyetlen jegyre lebontva. A 200 pontos modellben egy jegy egy pontot ér. Egy pont a kétszázból fél százalék. Ha a gyereked egy tárgyból négyesről ötösre javít az utolsó félévben, azzal egyetlen pontot nyer. Miközben a januári írásbelin egyetlen jól megoldott szövegértési feladat három-négy pontot is hozhat.

Ezt nem azért írjuk le, hogy a jegyek ne számítsanak. Azért, mert a család energiája véges, és nagyságrendekről érdemes beszélni: a hozott pontokon összesen tíz pont körül lehet mozgatni, az írásbelin százat. A 2025/26-os központi írásbelin a diákjaink átlaga 74,09 pont lett a 100-ból, az országos átlag 53,17 pont volt — a módszertant a főoldalon részletezzük. Ha ezen a részen kellene segítség, az írásbeli előkészítőnk pontosan erre a 100 pontra megy rá.

Mi van, ha az iskola nem kér központi írásbelit?

Akkor a hozott pont akár mindent érhet. Ahol nincs komoly túljelentkezés, ott sok iskola kizárólag a tanulmányi eredmények alapján rangsorol, és ilyenkor a bizonyítvány az egyetlen mérce. Hogy a ti listátokon szereplő iskolák melyik kategóriába esnek, az a központi felvételi áttekintőnkből és az adott intézmény tájékoztatójából derül ki.

Mit tehet még a hetedikes vagy a nyolcadikos a jegyeiért?

A beszámított tárgyakra koncentráljon, és a félévi zárás előtti hetekre. Egy-két jegy javítása reálisan egy-két pontot hoz, de azt biztosan.

Hetedikben van a legnagyobb mozgástér, és ezt a legtöbb család lekési. A hetedikes év végi bizonyítvány a hozott pont felét adja, és júniusban lezárul. Vagyis mire a felvételi ősszel témává válik otthon, addigra a hozott pont egyik fele már kőbe van vésve. Ha most hetedikes a gyereked, ez a tavaszi hajrá többet ér, mint bármi, amit jövő januárban a jegyekért lehet tenni.

Nyolcadikban egyetlen lezárás maradt, a félévi. A gyakorlati tanács ilyenkor ez: nézzétek meg november elején, hol áll jegyhatáron a gyerek a beszámított tárgyakból, és ott beszéljetek a szaktanárral, ne januárban. A félévi jegy nem automatikus átlagszámítás, sok helyen a témazáró duplán számít, és a december eleji dolgozat tényleg tud billenteni egy 3,5-ös átlagon.

És egy ritkán kimondott dolog: érdemes megnézni, mely tárgyak nem számítanak. Ha a kiszemelt iskolák egyike sem kéri a földrajzot, akkor a földrajzból hajtott ötösért a felvételi szempontjából nulla pont jár. Attól még legyen minél jobb, de a szűkös esti órákat nem arra kell allokálni.

Ha a menetrend egészét szeretnéd egyben látni — mikor kell jelentkezni az írásbelire, mikor jönnek az eredmények, mikor van a sorrendmódosítás —, azt a felvételi időpontjairól szóló cikkünkben szedtük össze dátumról dátumra.