Középiskolai felvételi pontszámítás: így számold ki
A rövid válasz kiábrándítóan hangzik: minden iskola maga dönti el, hogyan számol pontot. A jó hír, hogy ezt nem légbőlkapottan teszik: kemény jogszabályi keretek között mozognak, és a gyakorlatban a legtöbb erős gimnázium ugyanazt a modellt használja. Ebben a cikkben megmutatjuk a szabályokat, a leggyakoribb számítást és lent egy kalkulátort is találsz, amivel percek alatt kiszámolhatod, hol áll most a gyermeked.
Forrás: 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet a 2026/2027. tanév rendjéről (Magyar Közlöny 2026/103.). A szóbeli pontos napját és az egyes iskolák saját feltételeit továbbra is az intézmény felvételi tájékoztatója adja meg.
Milyen elemekből állhat a felvételi pontszám?
A végleges pontokat három komponens adja: a hozott pontok (általános iskolai jegyek), a központi írásbeli eredménye és a szóbeli. Az iskola dönti el, melyiket használja, de csak három lehetséges kombinációban.
A jogszabály szerint egy középiskola háromféleképpen rangsorolhat:
- Csak tanulmányi eredmények alapján — jellemzően ott, ahol nincs nagy túljelentkezés.
- Tanulmányi eredmények + központi írásbeli — a leggyakoribb felállás.
- Tanulmányi eredmények + központi írásbeli + szóbeli — az erős, túljelentkezéses gimnáziumok tipikus választása. Fontos: szóbelit csak olyan iskola tarthat, amelyik a központi írásbelit is előírja.
Hogy egy adott iskola melyiket használja és milyen arányban, azt a felvételi tájékoztatójában köteles közzétenni — ezeket az iskolák 2026. október 20-ig publikálják a honlapjukon. Ez az a dokumentum, amit tényleg érdemes elolvasni, mert tanulmányi területenként is eltérhet a számítás.
Mit mond a jogszabály — a három szabály, amit minden iskolának be kell tartania
Az írásbeli legalább 50%, a szóbeli legfeljebb 25% lehet, a magatartás és a szorgalom jegy pedig egyáltalán nem számítható be.
- Ha az iskola beszámítja a központi írásbelit, annak az elérhető összpontszám legalább felét kell kitennie. Az iskola dönthet úgy, hogy csak a magyart, csak a matekot, vagy mindkettőt számítja (és a két tárgyat akár eltérő súllyal is veheti).
- A szóbeli legfeljebb az összpontszám negyede lehet. Vagyis szóbelin sokat rontani nem lehet, de az írásbelit „visszahozni" belőle matematikailag sem nagyon.
- A magatartás és a szorgalom jegy nem számít. Gyakori tévhit, hogy egy hármas magatartás pontokat visz el, a hozott pontokba ezek a jegyek jogszabály szerint nem számíthatók be.
A gyakorlatban: a 200 pontos modell
A túljelentkezéses gimnáziumok többsége 200 pontos rendszert használ: 50 hozott pont + 100 pont írásbeli + 50 pont szóbeli. Ez bevett gyakorlat — nem jogszabály.
Így fest a legelterjedtebb felosztás:
| Elem | Pont | Miből áll |
|---|---|---|
| Hozott pontok | max. 50 | Jellemzően 5 tantárgy két félévi jegyei (2×5 jegy, jegyenként max. 5 pont) |
| Központi írásbeli | max. 100 | Magyar 50 + matematika 50 |
| Szóbeli | max. 50 | Az iskola saját szóbelije |
| Összesen | 200 | = 25% hozott + 50% írásbeli + 25% szóbeli |
A hozott pontokhoz az iskolák tipikusan a 7. év végi és a 8. félévi jegyeket kérik (6 és 8 évfolyamos gimnáziumnál értelemszerűen a megfelelő évfolyamokét), kötelezően köztük a magyar, a matematika és a történelem osztályzatával, plusz az iskola által megjelölt további tárgyakéval. És egy vigasztaló apróság a hajtós nyolcadikosoknak: több intézmény úgy rendelkezik, hogy aki az írásbelin és a hozott pontokban is kiemelkedő, azt mentesíti a szóbeli alól, és automatikusan jóváírja a maximális szóbeli pontot. Ezt is a tájékoztatóban találjátok meg.
Pontkalkulátor
Állítsd be a jegyeket és a várható (vagy megírt) írásbeli pontszámokat — a kalkulátor a fenti, leggyakoribb 200 pontos modellel számol. Az eredmény tájékoztató jellegű: a te iskolád pontos számítását mindig az adott intézmény felvételi tájékoztatója adja meg.
Kobak pontkalkulátor
1 · Hozott pontok
Két félév jegyei az öt beszámított tárgyból (1–5).
Hozott pont: 0 / 50
2 · Központi írásbeli
3 · Szóbeli
Összpontszám: 0 / 150 · 0%
A számítás a gyakori 200 pontos modellt követi (szóbeli nélkül 150 pontos). A konkrét iskola arányait a saját felvételi tájékoztatója határozza meg.
Mennyi pont kell a bejutáshoz?
Erre nincs országos ponthatár: minden iskola a saját jelentkezői rangsorából vesz fel annyi diákot, ahány helye van. Ugyanaz a pontszám az egyik iskolában biztos bejutás, a másikban kevés.
Ezért félrevezető a „hány pont kell a gimnáziumhoz?" kérdésre bármilyen egyetlen szám. Amit érdemes csinálni: nézd meg a kiszemelt iskola előző évi felvételi rangsorát vagy tájékoztatóját (sok iskola közli az utolsó felvett pontszámát), és ahhoz mérd a kalkulátor eredményét. A viszonyítási ponthoz annyit: a 2025/26-os központi írásbelin diákjaink átlaga 74,09 pont volt a 100-ból, szemben az 53,17 pontos országos átlaggal (a módszertant a főoldalon részletezzük). Az erős budapesti gimnáziumok mezőnyében jellemzően a 80+ pontos írásbeli számít versenyképesnek.
És egy stratégiai megjegyzés: mivel az írásbeli kötelezően legalább 50%, a felvételibe messze legtöbbet számítő eleme a januári írásbeli. A jegyeken november után már keveset lehet mozdítani, az írásbeli pontszámon viszont igen — a felvételi előkészítőnk pontosan erre a 100 pontra megy rá, a szóbeli felkészítés pedig a maradék 25%-ra, ott, ahol az iskola tart szóbelit.
Beszéljétek át — 3 kérdés a tájékoztató olvasásához
- Beszámítja-e az iskola mindkét írásbeli tárgyat, és milyen súllyal?
- Mely tantárgyak jegyei adják a hozott pontot, és melyik két félévből?
- Van-e szóbeli — és van-e mentesség kiemelkedő írásbeli esetén?